A lehetséges új főváros létrehozható egy már létező nagyvárosból. Ebben az elképzelésben nálam kiemelt helyen szerepel Debrecen, mint a legnépesebb magyarországi város Budapest után. Hogyan lehetne Debrecen főváros? 

Debrecen alapterülete megközelíti Budapestét, a lakossága pedig 200 ezer fő. A város alapterülete bővíthető és amint az később látható is lesz, a bővítés nem is annyira lehetetlen és indokolatlan dolog.

Debrecen már volt Magyarország fővárosa 1849-ben és ilyesféle szerepet 1944 végétől kezdve is betöltött, nagyjából 100 napig. A jelenlegi magyarországi települések között Debrecen kiemelt helyet foglal el, mint jól és tudatosan fejlesztett város. A városról nehéz nem gondolni, hogy a vezetői nem Budapest ellensúlyozása felé kormányozzák. Ez a bejegyzés így nem is annyira megy távol a valóságtól, csupán pár lépéssel szalad előre.

Maga a város mindig is központi szereppel rendelkezett a térségben, így a központi irányító szerep mindenféle szükséges alapja adott. Az ugyan vitatható milyen minőségben, de valószínűleg jobbak a jelenlegi feltételei, mint a környékén lévő más városoknak. A fő probléma nem is itt van, hanem a vízügyek körül!

Debrecennek víz kell! Nagyon sok!

A város jelenlegi vízellátásának az egyik forrása a rétegvíz kitermelése, a másik pedig a Keleti-főcsatorna, amelyik a Tisza vizét szállítja az Alföld északi részére. Most a felszíni vízkiemelés és a rétegvíz kitermelése elegendő a város ellátására, de háromszor-négyszer ennyi ember igényeihez már több víz kellene.

A víz ráadásul azért is szükséges, mert a város körüli tavak nem egyszer a kiszáradás szélére jutottak, illetve a környékbeli erdőknek is indokolt lenne valamilyen vízellátást kiépíteni. Ezt nem én találtam ki, hanem a vízügyi konferenciák állandó témája.

Debrecennek nagyon sok vízre van szüksége, egy folyónyira - a képen a Duna egyik ága látható

A vízellátás egyik mellékesnek tűnő története, szinte már sci-fi kategória, a város Dunával való összekötése. Akármelyik város is kerüljön szóba új fővárosként, majd elő fog kerülni ez a kérdés. Azt nem tudnám elképzelni, hogy valaki mondjuk Budapestről vagy Kecskemétről hajóval utazzon Debrecenbe sürgős ügyeket intézni, inkább a belföldi vízgazdálkodás miatt lenne indokolt. 

Ennek az elképzelésnek a sci-fi része a Dunát és a Tiszát összekötő csatorna terve. Politikai okból kissé kényes a téma, de sok érv szól amellett, hogy a csatornát előbb (vagy rosszabb esetben utóbb) meg kell építeni. A csatorna Dunaújvárossal szemben indulna el, elérné Kecskemétet is, majd Szolnoknál ágazna a Tiszába. 

A következő szakasz a Szolnok és Tiszalök közötti rész, amelyik a folyón 184 km-re van egymástól (légvonalban 128 km a távolság), de elméletileg ez a szakasz most is hajózható. Szintén hajózhatónak tekintik a Tiszalök és Balmazújváros közötti részt, mely jelenleg a Keleti-főcsatorna névre hallgat és a Tisza vize folyik benne. Ezt a részt indokolt lenne kiszélesíteni.

Debrecen vízellátási gondjainak a megoldásának a kulcsa, a Balmazújváros és Debrecen közötti mesterséges folyó megépítése lenne. A Keleti-főcsatorna térképen kényelmesen összeköthető Debrecennel. Debrecen azonban nagyjából 30 méterrel magasabban fekszik, ami azt jelenti első megközelítésben, hogy valamilyen módon Debrecen felől kellene vízforrást biztosítani. Ez eléggé nehéz, mert a kiszáradás határán lévő tavak miatt éppen a fordítottja lenne szükséges: a Keleti-főcsatorna bevezetése a Debrecen környéki tavakba. Különösen azért is lenne ez jó ötlet, mert a Tisza időszakos vízbősége (áradásokra utalok) kihasználandó lehetőséget kínál.

A helyzetet azonban az említett szintkülönbség nehezíti. Sőt, az is, hogy Balmazújváros és Debrecen között van egy vízválasztó. Vagyis mesterséges tavat kellene kialakítani a vízválasztó körül, ami csak egy műszaki kihívás a sok közül. Mindez azonban nem csupán egy merész álom, hanem terv formájában már létezik és CIVAQUA a neve.

A város elméletileg a folyó fogadására fel van készülve, mert a Tócó névre hallgató patak medre ki is lett bővítve (és éppen 2018 nyarán ki is száradt). A Tócó a Kösely nevű vízfolyásba ömlik, az pedig Hajdúszoboszlónál csatlakozik a Keleti-főcsatornához. A Tócó és a Kösely kibővítése a már eleve kibővített Keleti-főcsatornához egy másik sci-fi, de a Civaqua tartalmaz hasonló elemeket.

Közlekedés

Debrecen másik előnye a repülőtér. Magyarország működő repülőterei közül Budapestet leszámítva a legnagyobbról, pontosabban a legforgalmasabbról van szó. A reptér kritikája lehetne az, hogy Debrecen belvárosa és a reptér között nincs kiépítve a vasúti személyszállítás, így azt meg kellene teremteni. A feltételes mód azért indokolt, mert a helyzet Budapesten sem jobb. Az új főváros azonban nem indulhatna ekkora hiányossággal.

A megközelítési lehetőségével kapcsolatban ki kell emelni, hogy Debrecen már jelenleg is vasúti csomópont, maga a város 18 vasúti megállóhellyel rendelkezik. Ez szintén Budapesttel egy kategóriába sorolható. A vasúti közlekedést a város közlekedése szempontjából ki kellene használni, nem úgy, mint Budapesten.

A helyi tömegközlekedésben villamossal, trolival és autóbuszokkal lehet találkozni. Szubjektív véleményem szerint a járművek tragikusan ritkán járnak, ami egy megyeszékhelyhez képest is méltatlan. Ezt eleve fejleszteni kellene és mivel az új főváros egy modern, milliós nagyváros lenne, ezért ki kellene építeni a metróhálózatot is. Ha ez megvalósul, akkor sem lehetne elkerülni a felszíni járatok sűrítését!

Maga a város autópályán elérhető (M35), de nyilván előbb-utóbb amúgy is ki kellene építeni egy körgyűrűt a város körül, ami a fővárossá válás után nagyon hamar megkerülhetetlen lenne.

Összegzés

Ha Debrecen lenne az új főváros, akkor lennének problémák abból, hogy az országnak nagyon a keleti részében fekszik. Nagyon nehéz helyzetben lenne például az, aki Sopronban vagy Kaposváron lakna és a fővárosban kellene ügyeket elintéznie. Ezt sokkal korszerűbb közigazgatással lehetne megoldani, illetve elkerülhetetlen lenne a várost minden megyeszékhellyel közvetlen járatokkal is összekapcsolni (újabb sci-fi: belföldi repülők).

Másik hátránya Debrecennek, hogy túl közel fekszik a határhoz. Egy katonaföldrajzzal foglalkozó tanulmány említette egyszer, hogy a határvonaltól 50 km-en belül nem ésszerű fővárost telepíteni, mert nehéz a védelme. Nem tudom jelenleg ez mennyire problémás, de nem Debrecen lenne az első főváros amelyik nagyon közel fekszik az ország határaihoz.

A térség nyerne az új fővároson, mert a vízproblémái megoldást nyernének, a turisztikai kincsei pedig kiaknázhatóak lennének.

Debrecen mellett szól, hogy erre a szerepre a magyarországi városok közül a legfelkészültebb, mert az intézményi háttér és a szaktudás már helyben van. Bár minden városnál említhető lesz majd, hogy a fővárossá alakítása nagyon sok pénzbe kerülne, feltehetően Debrecenben lehetne ezt a legkevesebb ráfordítással kivitelezni.

Ez lenne a sokkoló terv első része. Mit szóltok hozzá? Mennyi benne a realitás? Hol tévedek nagyot?