Mit kellene változtatni, ha Szeged lenne Magyarország új fővárosa? Ezt járja körül a sorozat következő része.

Ami adott

Szeged Magyarország harmadik legnépesebb települése (Budapest és Debrecen után), terület alapján pedig a hetedik legnagyobb magyar város. A területe kissé nagyobb, mint Budapest fele, a népessége pedig 160 ezer fő.

Szeged 1962 óta megyeszékhely és a rendszerváltáskori gazdasági nehézségek ellenére is megmaradt valami az iparából. A város másik pozitívuma az egyeteme, mely az országon belül a legjobbak közé tartozik.

Szegeden a megyeszékhelyeken megszokotthoz képest, élénk a tömegközlekedés. A villamosok mellett trolibuszok és autóbuszok is járnak a városon belül, ami jó alap ahhoz, hogy egy sokkal nagyobb város igényeit is kiszolgálja majd a közlekedési vállalat. Legalábbis annyiban, hogy van helyben tapasztalat egy nagyobb közlekedési rendszer üzemeltetésére. Kiemelendő, hogy a város egyike azon keveseknek, ahol lehet elektronikusan is lehet jegyet venni a járműveken, illetve az olcsóbb, mintha a vezetőnél vásárolna valaki. Ilyen Budapesten sincs!

Amíg Debrecennél és más városoknál is kulcskérdés a víz, addig elmondható, hogy Szegednek nincs vízhiánya. A Maros és a Tisza találkozásánál fekszik, így természetes vízből bősége van. Jelenleg a vezetékes vízellátás mélyfúrású kutakra van alapozva, de egy nagyságrenddel népesebb város ellátása sem lenne megoldhatatlan, legalábbis elméletileg nem.

Szegeden sok minden eleve van, de hídból több kellene

Ami kellene

Szegednek van repülőtere, amit ugyan bővíteni kellene, mivel körülbelül kétszer akkora pályára lenne szükség a nagyobb gépek fogadásához. Az nagy kérdés, hogy miként oldható meg a jelenlegi helyen a bővítés, mert hely az nagyon nincs. Ha abban a helyben gondolkodunk (új pályák építésével, a mostani nyomvonalát nem követve), ahol most van a reptér, akkor a környéken élők valószínűleg nem örülnének a megnövekedett zajnak. 

Másik lehetőség lenne egy új reptér építése a város keleti oldalában. Ez esetben a mostani reptér a jelenlegi szerepében megmaradna, illetve egyes állami feladatokat is kiszolgálhatna. Ha a nemzetközi repülőtér keletre kerülne kialakításra (például Maroslele felé), akkor elkerülhetetlen lenne a hidak megépítése kelet felé és valamilyen normális tömegközlekedés kialakítása is mindenképpen kellene a reptérhez.

A város közúti megközelítése jó, de a körgyűrű kérdésében talán megoldott helyzetről lehet beszélni. Az E75-ös és az M43-as valamiféle létező elkerülő útnak minősíthető, bár az elkerülő jelleg itt igen erősen idézőjelben értendő, hiszen mindkettő áthalad Szegeden. Egy nagyobbra növelt városterület esetén ezen utaknak a hatásait esetleg mérsékelni kellene.

Komoly hiányosság a Tiszán átívelő hidak száma. Nem csupán a vasúti hidat kellene megépíteni, hanem egyéb új hidakkal is kellene számolni. A belvárosban is kellenének új hidak, de a keleti városrészre is nagyon indokolt lenne. Ha másért nem, akkor a kompközlekedés felszámolása miatt. Ha keleten lenne az új reptér, akkor muszáj lenne több hídban gondolkodni, hogy egy baleset ne tegye tönkre a megközelíthetőségét.

A vasút

Ma már alig találni olyan vélekedésre, mely kétségbe vonja az egykori vasúti híd megépítésének a szükségességét. Ennek az új helye már ki van találva, de ez a kérdés egy nagyon izgalmas problémát feszeget, amit a mostanság bejelentett egyvágányos vegyes használatú híd nem old meg.

A vasúti híd épülhetne ugyanis délen, Szőreg felé haladva, nem egyetlen vágányt biztosítva, e mellett autós és gyalogos átkelést is lehetővé téve. E mellett a Szeged-Békéscsaba vonal is kaphatna egy tiszai átkelőt. Azért nem hídról írok, mert lehetne ez egy felszín alatti alagút, megállóval kombinálva. Sőt, ugyanez megvalósulhatna délen is és a felszínen "csak" közúti hidak létesülnének, esetleg villamosjáratokkal.

A mostani nagy pályaudvar ezzel a megoldással felszabadulna, az épület pedig más funkciót tölthetne be. Ráadásul olyan (fő)várost kapnánk, ami rendelkezik egy olyan vasúti rendszerrel, amit Budapesten most terveznek kiépíteni. 

Ami fontosabb ebben az álomszerű tervben, az a vasút helyi közlekedésbe történő bekapcsolása, valamint a megépülés alatt álló tram-train "befogadása" a majdani milliós város közlekedésébe. Sőt, ez valamennyire a szegedi metróvonal alapjait is kijelölné.

Hódmezővásárhely?

Ha már Szegedet új fővárosként szóba hozzuk, nem lehet figyelmen kívül hagyni Hódmezővásárhelyet sem. Hódmezővásárhely Magyarország második legnagyobb települése, területe megközelíti Budapestet és nagyobb Bécsnél. Ha Szeged fővárossá válna, az hatna Hódmezővásárhelyre is.

Sőt, amikor az új fővárosos terveimről beszéltem másoknak, akkor nem egyszer jött elő ötletként, hogy Hódmezővásárhely és Szeged összeolvadása egyébként sem lesz elkerülhető a jövőben, így minden direkt törekvés nélkül kialakulhat az új gigaváros Magyarországon. Nem tudom eldönteni, hogy ez mennyire reális jövőkép, de izgalomban tartott pár napig és meglepett mennyire nem is irreális lehetőségről van szó. Azt ugyan nem tudom elképzelni, hogy a két város ténylegesen is egyesülne, de valamiféle összeépülést azért igen.

Terjeszkedés

Mivel ismerem Szegedet és a környékét, tisztában vagyok azzal, hogy a város térbeli növekedésének komoly kihívásai vannak. A talaj kényelmetlen a nagy építkezésekhez, nem igazán egyszerű például repülőteret vagy felszín alatti vasúti főpályaudvart építeni, nem is beszélve a metróvonalakról.

A terjeszkedés másik kihívása a környező települések függetlensége lenne. Semmi sem mutat arra, hogy olyan nagyon akarnának Szeged városrészei lenni. Arról már nem is beszélve, hogy a határvonal mennyiben jelent ebben problémákat. 

Ha már a határvonal, akkor beszélni kell egy kényes kérdésről is, ami egy határ melletti főváros esetében felvetődik. Példának Pozsonyt emlegetném, amelyik dinamikusan növekszik és a terjeszkedése már igen túlnőtt a határon, amiről a rajkai emberek tudnának mesélni. Érdemes lenne átgondolni, hogy mindez mit jelentene Magyarország délkeleti határán! Mindez elég kényes téma, de ha már új fővárost keresünk, akkor Szeged kiválasztása leírhatatlan előnyökkel járna ebből a szempontból is.

Összegzés

Azt próbáltam érzékeltetni, hogy Szeged nem is lenne annyira rossz választás. Egy élhető, kedves és barátságos városról van szó, mely magyarországi viszonyokat tekintve jól működik és van alapja a nagyobb fejlesztéseknek is. Szabadka, Arad és Temesvár közelsége elég izgalmas helyzetet teremtene a térségben.

Ami Szeged ellen szólhatna (túl azon, hogy a város fejlesztése nagyon sok pénzt vinne el), az elsősorban az elhelyezkedése. Ki kellene építeni a normális közúti és vasúti kapcsolatot Baja, Mohács és Pécs irányában is, valamint a keleti nagyvárosok felé is, bár kérdéses az, hogy erre nem lenne-e szükség egyébként is? 

Másik szempont, hogy Szegeden is kezdenek emelkedni az ingatlanok árai, egy fővárossá válás esetén nem lenne elképzelhetetlen, hogy drágább város lenne ebből a szempontból Budapestnél is. Ezt fékezni lehetne, de ez meghaladja a blog kereteit (vagyis a blogger idejét).

Ahogyan leírtam Debrecen esetében is, úgy itt is megismétlem, hogy mindez csak egy gondolatkísérlet. Azt szeretném összehasonlítani elsősorban, hogy melyik megyeszékhely mennyire van a fővárossá válástól. Mindegyik messze, de az egymáshoz képesti helyzetükről gondolkodok. Azt gondolom, hogy Szegednek hamarabb és egyszerűbben sikerülne, mint Debrecennek, de én tudok tévedni is.

Hamarosan jelentkezem egy újabb várossal, de addig is érdekelne, hogy mit látok rosszul Szegedet illetően?