Új főváros?
2018. november 04. írta: kalaszimisi

Új főváros?

Lehet, hogy szentségtörésnek tűnik az ötlet: legyen egy új fővárosa az országnak! Ebben a blogban ezt a gondolatot szeretném körüljárni, meghallgatni mások véleményét, valamint örülnék sok-sok ellenvéleménynek is. Remélem, hogy ez a sok éve dédelgetett ötletem sokféle reakcióval találkozhat. Bevezetőnek pár alapvetés-jellegű információt szeretnék rögzíteni.

A főváros tulajdonképpen az ország központja, az a hely, ahol az ország ügyei intéződnek. Nem feltétlenül egy van belőle egy országban, de a legtöbb esetben ez a gyakorlat. 

Budapest nem volt mindig főváros - miniatűr történeti visszatekintés

Óbuda: Budapest mai III. kerületében volt az a hely, amit feltehetően fejedelmi központnak tekintettek. A mai Aquincum, Nagyszombat utca környéke és a Filatorigát környékén lévő dunai rész többször is volt hosszabb ideig a központi adminisztráció székhelye.

Esztergom: már a fejedelmi időkben központi hely volt, az első koronázás is ott történt. A kormányzati szerep helyét fokozatosan az egyházi vezető szerep vette át. Kiemelt helyzete körülbelül a tatárokig megmaradt, közel 300 éven át.

Székesfehérvár: az Árpádok alatt több utalás is van arra, hogy ezt a várost tekintették a fővárosnak. Királyi koronázási hely maradt a XVI. századig, sőt, a királyok is főként ide temetkeztek. A törvénynapoknak is Fehérvár volt a helye. Nagyjából 1543-ig megmaradt központi városnak, még akkor is, amikor Buda elsőbbsége már egyértelmű volt. Nagyjából 400 éven át volt főváros (körülbelül 1038 és 1526 között, de a kezdeti és a végdátum vitatható).

Buda: bár valamilyen központi szerepet betöltött Esztergom és Székesfehérvár ragyogásának időszakában is, de igazán a XIII. századtól kezdett megnőni az államszervezésben a súlya. Ideális fekvése miatt érdemes volt oda egy várat felépíteni és abba költöztetni az úgynevezett Curia hivatalát. Igazi hatalmi központ majd csak Zsigmond király időszakában lesz. Mátyás király is fejleszti és amikor Bécsbe helyezi a székhelyét, akkor is a helyettese Budán marad. A középkori központ szerepét körülbelül 1354 és 1541 közé lehet datálni (nem kőbe vésett dátumok), ilyen módon közel 200 évig lehet fővárosnak tekinteni.

Visegrád: Károly Róberttel kezdve lesz királyi központ és ezt a szerepét nagyon sokáig meg is őrzi. Ha dátumokat keresünk, akkor 1320 és 1544 nagyjából megfelelő dátumok, így mintegy 220 éves időszakig tekinthető fővárosnak valamilyen értelmezés szerint.

Pozsony: 1526-ban már magyar királyt koronáznak és 1543-ban ezt a szerepét Székesfehérvár elveszti, mert sokáig Pozsony marad a koronázó város. Pozsony elsőbbsége egészen II. József uralmáig sértetlen marad, de még 1848-ban is Pozsony az országgyűlési város. Ilyen módon a város mintegy 322 éven át a magyar belügyek fővárosa, ami a magyar történelemben a 2. vagy a 3. hely, attól függően mit gondolunk Bécsről (a csúcstartó Székesfehérvár).

pozsony.jpg

A képen Pozsony látható, mely város az egyik leghosszabb ideig működött Magyarország fővárosaként

A török Buda ez idő alatt is közigazgatási központként működik, részlegesen központi szerepe van a török uralom alatt lévő területek felett is. Valamilyen módon ezért nem szabad úgy tekinteni Budára, mint amelyik egy jelentéktelen kisvárossá zsugorodott volna össze.

Bécs: eltekintve az 1543 előtt történtektől, Bécs az ország külpolitikáját és hadügyeit tekintve lényegében a magyar ügyek központjaként működött. Ez a szerepe 1918-ig megmaradt, tehát folyamatosan 345 éven át volt fővárosi szerepe.

Budapest: 1848-ban vetődik fel Óbuda, Buda és Pest egyesítése, mely csak 1873-ban realizálódik. Ennek a célja az, hogy legyen egy olyan központi város, amelyik ellensúlyozni képes Bécset. E miatt több évtizeden át tart Budapest fejlesztése az egyesítés után is. A Monarchia alatt koronázóváros is, nagyon sok fejlesztés színtere, ami miatt az ország más városaira kevés figyelem jut. A jelenlegi főváros a történeti listában nem áll túl elől. Ha 1848-tól datáljuk a fővárosi szerepet, az akkor is "csak" 170 év.

Debrecen: amikor a császári csapatok elfoglalják Budát, akkor lesz egyféle ideiglenes főváros Debrecen. Ezt a szerepet majd a II. világháború magyarországi utolsó hónapjaiban is betölti. Mindkét esetben ideiglenes megoldásról volt szó, összesen 365 napig sem tartott a város ilyesféle szerepe.

Átmeneti fővárosok: a II. világháború végén történt kísérlet új közigazgatási központok kialakítására. Ezek a városok: Szeged, Sopron, Szombathely és Kőszeg. Az említett városok azonban nem kerültek szóba úgy, mint ahonnan majd az egész országterület közigazgatása lenne volna megszervezve, így ezek csak kényszer szülte megoldások.  

A kibővített Budapest: az nem volt kérdéses, hogy az országnak továbbra is Budapest marad a fővárosa. Budapest 1950-ben ki lett bővítve, majd a lakosság beáramlása miatt rengeteg fejlesztés történt. Budapest addig is egy gigaváros volt, de 1950 után sokkal inkább az lett. Ma Budapest és környéke körülbelül 2,5 millió ember lakóhelye. 

Miért lenne jó egy másik főváros?

Budapesttel az a baj, hogy akár akarjuk, akár nem, nagyon sok fejlesztési erőforrást emészt fel. Mivel a városban és környezetében 2,5 millió ember él, ezért ez megkerülhetetlen. Ez nem is lenne baj, ha egyébként maga a város emberi módon lakható (élhető) lenne és a benne élők például tudnának lakásokat venni és nem lennének annyira magasak a lakásbérlés költségei (a magyar jövedelmekhez viszonyítva). Budapest azonban nem ilyen! Aki nem autóból látja a várost, hanem él és gyalogol benne, az tudja ezeket és tudná folytatni a felsorolást.

Másik nagy baj, hogy lassan az ország egyetlen olyan helye lesz Budapest, ahol tömegek tudnak normálisabb munkát szerezni, ahol van iskolaválasztás és valamennyire még van működő egészségügy vagy annak valami nyoma. Vásárlási lehetőségek, helyi vagy helyközi közlekedés tekintetében minden más város lemarad Budapesttől. Ha nem Budapest lenne az egyetlen gigaváros, akkor ebben lenne elmozdulás. Sajnos még Budapest környéke sem nyer a főváros helyzetéből, mert Budapesttől északra (Budakalásztól egészen Visegrádig) olyan a helyi közlekedés színvonala, mintha valami határmenti falvak között járnánk. 

Attól, hogy lenne egy másik főváros, Budapest még megmaradhatna turisztikai célpontnak, megőrizhetné azokat az értékeit, melyekkel rendelkezik. 

Ugyanakkor lenne egy másik hely, ahova át lehetne vinni sok központi intézményt, ahol emberléptékű, élhető, modern várost alakítanánk ki. Abban a városban nem lennének elszabadult ingatlanárak, hanem valami újat lehetne kipróbálni minden téren.

Eleve lehetne úgy kialakítani a várost, hogy élhető lakótelepek épülnének, előre ki lehetne találni a lakáspolitikát és minden mást is, ami ide tartozik. Maga a várost érdemes lenne 1-1,2 millió lakóra tervezni. A város működtetésével kapcsolatos kérdések nem jelentéktelen ügyek, de először a lehetséges helyszíneket szeretném majd körüljárni.

Máshol is lettek új fővárosok

A történeti áttekintésből látható, hogy a magyarországi viszonyok között sem új dolog fővárost váltani. Új fővárossal egyébként már kísérleteztek máshol is.

Tipikus és némileg elrontott példája az új fővárosnak Brazília. Ott valahogy nem számítottak a gyalogosokra, sem a sok beköltözőre és nem voltak igazán felkészülve a szociális jellegű kihívásokra sem. Az új főváros kialakítása azonban megoldást jelentett néhány jelentős problémára.

Említhető Pozsony is, mely több alkalommal is fővárossá kelljen váljon. Legutóbb 1992-ben.

Amikor Németországból több állam lett, akkor új fővárost alakítottak ki a nyugati országban, Bonnban. Valamiféle új fővárossá kellett válnia az egyesítés után Berlinnek is.

Kifejezetten új főváros szándékával alakul az úgynevezett NAC, mely Kairó helyett lesz Egyiptom fővárosa. A projekt célja a zsúfolt, lakhatatlanná váló Kairó tehermentesítése.

Útra fel!

A blog bejegyzéseinek az első felében szeretném bemutatni azt, hogy amennyiben a már meglévő városok egyikét szerveznénk át, akkor ez milyen feladatokat jelentene és milyen előnyei, hátrányai lennének. Később az egyéb lehetőségekről is szeretnék szót ejteni, valamint a főváros kialakításával járó egyéb szempontokról is.

Remélem lesznek társaim ebben az utazásban!

A bejegyzés trackback címe:

https://ujfovaros.blog.hu/api/trackback/id/tr2914343071

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.